Gépi kalapácsok és a sajtók összehasonlítása
A gépi kalapácsok az elmúlt néhány évtizedben még nagy versenytársai voltak a sajtóknak. Ma már ez a verseny eldőlt. Szabadalakító kovácsolásnál 5 t medvetömegig a kalapácsok kerültek előtérbe. Ha az alakításhoz ennél nagyobb medvetömegre van szükség, a szerepet a sajtók, de itt is főleg a hidraulikus sajtók veszik át.
A gépi kalapácsoknak is vannak előnyös tulajdonságaik. Könnyen és jól kezelhetők. Ez azt jelenti, hogy a kovácsoláshoz szükséges alakítóerő nagysága változtatható. A nagy sebességű ütésekkel a darabot könnyen és határozottan lehet nyújtani, zömíteni stb. Mivel az ütőfej keveset tartózkodik a darabon, a lehűlés is kisebb. A gyorsan egymás után következő ütésekkel vékony, erősen hűlő anyagok is sikeresen kovácsolhatók. Ez az anyag minőségétől függ.
A gépi kalapácsok hátránya: gőzkalapácsoknál a gazdaságtalan gőzfogyasztás. A gőzfejlesztésre elhasznált tüzelőanyagnak alig 1-1,5 százalékát tudjuk hasznosítani melegalakításnál. E hátrány kiküszöbölésére erősen elterjedt a gőzkalapácsoknak 0,6-0,7 MPa sűrített levegővel történő működtetése. Ezzel csaknem 30%-os levegőmegtakarítás érhető el. Az így működtetett kalapács csak akkor gazdaságos, ha a sűrített levegőt 160 C-fokig előmelegítjük. Nagyobb kalapácsokhoz közel kell a légkazánt elhelyezni, hogy a nagy levegőfogyasztás miatt jelentékeny nyomásesés ne következzen be. A szükséges légtartály 25-30-szorosát képezi a kalapács hengerűrtartalmának.
A kalapácsnál az ütőerő egy része a talajban elvész, s ezzel talajrengést okoz. A talajrengések annál nagyobbak, minél nagyobb medvesúlyokkal dolgozunk. A rengés kihat az egész műhelyépületre, a kemencékre, a műszerekre. Ezek gyakori meghibásodása komoly üzemzavarokat okozott.
A hidraulikus sajtó talapzatán nyugodtan áll, nincs talajrezgés. Sajtolóereje a sajtolóoszlopokon át az alsó üllő erejében teljesen záródik. Az egész energia alakításra fordítódik, elveszett energia nincs. Jóval kisebb alapozást igényelnek, mint a gépi kalapácsok. Sajtolóerejük a Pascal-elv értelmében szinte korlátlanul fokozható. Külföldön pl. repülőgépszárnyak egy nyomással történő sajtolására építettek már 400 MN nyomóerejű, ún. óriás hidraulikus sajtókat is.
A gőz-lég kalapácsok alkalmasak ugyan kb. 300 kg/db tömegig gyorsan elvégezhető, egyszerű és alakos darabok kovácsolására, a gyorsan leütő medve azonban komoly baleseti veszélyekkel fenyegeti az ott dolgozókat.
Ha rosszul fekszik föl a darab, azt kivágja, és súlyos sérüléseket okozhat. A balesetveszély annál nagyobb, minél nagyobb a gépi kalapács.
Tehát a gőz-lég kalapácsokat könnyű, vékony darabok idomkovácsolásánál tudjuk jól használni, a sajtók viszont a közepes és nehéz darabok bevált munkagépei.
Az átkovácsolás minősége a sajtóknál jobb, de kisebb darabok kovácsolásához a gépi kalapács megfelelőbb.
A sajtók közül a süllyesztékes tömeggyártásra a korszerű forgattyús gyorskovácsoló sajtó, a Maxima típus terjedt el. Az üregkitöltése kisebb sebessége miatt nem olyan jó, mint a kalapácsoké, viszont olyan munkák végezhetők rajta, melyekre a kalapácsok nem alkalmasak.
Termelékenységük ún. kilökő beépítésével fokozható, ezzel küszöbölik ki gépi kalapácsoknál a darabnak oly gyakori be- vagy felragadását. Ez utóbbi nagyon lényeges, mert a felragadt darab kilép az alsó üregből, és a következő ütés a kiesett darabot selejtre verheti. Sok esetben a darab kivágódása súlyos balesetek előidézője is lehet.