Vágások módozatai (gépi kovácsolás)
A vágást vagy darabolást nagyobb öntecsek, bugák vagy különböző keresztmetszetű rúdáruknak több részre, kisebb darabokra való felosztására alkalmazzák. Vágásnak nevezzük azt a műveletet is, ha a kovácsdarabok végén levő anyagfölösleget eltávolítjuk. Valamely kikovácsolt darabból alakképzés céljából kivágunk egy bizonyos részt. Például forgattyús tengelynél a forgattyús közt, villáskulcsoknál a villás részt stb.
Vágásnak azt a kovácsműveletet nevezzük, amellyel a különböző nyersanyagokat daraboljuk, szétvágjuk, széthasítjuk, ill. az anyagrészeket végleg eltávolítjuk egymástól.
Ha a kovácsdarab külső részét beréseljük, bevágjuk, nyakaljuk a további műveletek elvégzésére (pl. lépcsőtengely, hajtórúd), akkor csak egy ún. bejelölést végzünk. Ezt a kovácsműveletet beszabásnak nevezzük.
Ezeket a levágó, ill. beszabó műveleteket kalapács vagy sajtó alatt, mindig meleg állapotban végezzük. A levágás háromféleképpen történhet: egy oldalról, két oldalról és négy oldalról (körszelvényű daraboknál körbevágás).
Egyoldalú vágásnál a bugára ráhelyezzük a melegvágót, és azt az anyagba kissé benyomatjuk. Egyrészt a vágó balesetmentes felfekvése, másrészt a bejelölés miatt. Ezután az ismét felhelyezett vágót a kalapács ütéseivel addig üttetjük az anyagba, míg a buga alsó szélén kb. a vágó fejszélességével egyenlő vastagságú rész nem marad. A bugát 180 fokkal elfordítjuk, és a vágott rész fölé helyezett szakítóvassal szétvágjuk. Így a buga szélén sorja keletkezik. Ezt sorjaszakítóval távolítjuk el.
Kétoldalú vágást akkor alkalmazunk, ha a buga levágott része hulladékba kerül. A leeső oldalrész erősen sorjás, és az sorjástól kerül a hulladékba. Kétoldalú vágásnál a melegvágót a buga méretének feléig ütjük be, majd a bugát 180 fokkal átfordítjuk, és ráhelyezve a vágót, gyenge ütésekkel bevágjuk addig, míg a buga szét nem esik. Ezután a keletkezett sorját sorjaszakítóval eltávolítjuk.
A négyoldalú vágást ún. kettős vágásnak is nevezzük. A felhevített bugát vagy öntecset négy oldalról vágjuk be, középen meghagyva az anyagot. A négy oldalról elvégzett bevágások után a vágót megfordítva, fokával lefelé helyezzük, s az élére üttetünk, közben a darab szétválik. A bevágásnál maradt középső anyagrész mint vágási hulladék kiesik. E vágásnál a hulladék elkerülhető, ha a bevágást kellő gondossággal végezzük. Leggyakrabban nagyméretű öntecsek, nagyméretű bugák darabolásánál alkalmazzuk.
Végezhető a darabolás úgy is, hogy a vágót beüttetjük az anyagba majdnem az alsó ütőfejig, közben ügyelünk arra, hogy a vágó éle ne sérüljön meg. Ezután az oldalakat széttágítjuk úgy, hogy a vágóra ütéseket és nyomást gyakorolunk. Ezt addig végezzük, míg a hézag annyira nagyobbodik, hogy a buga szétváljon.
A vágási műveletek közül a legelterjedtebb, a legveszélytelenebb a kétoldalú vágás.
A vágásoknál keletkezett sorját minden esetben el kell távolítani. Ha azt meghagyjuk, a kovácsolás folyamán a darabban gyűrődések keletkeznek, ezek a gyűrődések selejtté teszik a kovácsdarabokat.
A kivágás és bevágás műveletét abban az esetben alkalmazzuk, ha pl. a kovácsdarab belsejéből kell anyagot eltávolítani, ha darab közepén vagy a szélein kell bevágni, hogy tágítást vagy továbbnyújtást tudjunk végezni. A ki- vagy bevágott rész továbbrepedésének megakadályozása szükséges, ajánlatos a bevágás határánál átfúrni vagy átlyukasztani a darabot. Bármely művelet alapján végezzük a kivágást, ill. beszabást, nagy gondot fordítsunk a darab pontos bejelölésére, a vágószerszám beállítására. Ha a vágás eltér a jelölés irányától, vagy az ütések közben félrecsúszik a vágó, nem az előírt súlyú vagy méretű idomot kapjuk. Az egyik darab kisebb, a másik nagyobb méretű, ezért a továbbiakban felhasználni sem lehet.